Még csak most ment haza, de már hiányzik, és tudom, hogy minél több időt kell nélküle töltenem, annál jobban fog. Sosem éreztem ehhez foghatót életemben, és nem hiszem, hogy valaha képes lennék bárki mást így szeretni, mint Gergőt. Talán az életben csak egyszer adatik meg, hogy egy embert ennyire szeressünk, és annyira jó lenne, ha ez örökké tartana. Biztosan nagyon banálisan hangzik, de hiszek abban, hogy két ember egymásnak van teremtve, hogy olyanok, mintha egymás másik felei lennének. És nem azért mert annyira egyformák, de hasonló a gondolkodásmódjuk, az érzéseik. Nem tudnám elképzelni az életemet nélküle, tudom, hogy az előző bejegyzésben is erről írtam, de muszáj megint leírnom, mert annyira rossza h nem találkozunk majd 6 napig. Még nem is voltam enni ideig távol tőle, és ráadásul azt sem tudom, mit fogok csinálni otthon. Okés, hogy imádom az otthoniakat, meg hiányoznak nekem, meg jó lesz őket újra látni, de annyira üresnek érzem magam ha nem látom sokáig. És napközben meg egyedül leszek, tesóm is suliban lesz, én meg majd ülök és bámulok ki a fejemből, miközben ő meg itt lesz. És hiányozni fog. Mert hétvégéken jó otthon lenni, mert akkor se anyu se apu nem dolgoznak, de így fogalmam nincsen mihez kezdek majd egész álló nap. Ráadásul mindenkivel beszéltük hogy elmegyünk majd fallabdázni, meg ilyesmi. Na mindegy majd ha elkezdődik a köv szorgalmi időszak, majd akkor behozzuk a lemaradást.
Annyira fáradt vagyok már, egy vizsga van hátra, de annyira dekoncentrált és labilis vagyok, hogy az hihetetlen. Albink sincsen még, Gergőnek sincsen. Mennyire jó lett volna együtt, hárman, Évi, Ő meg én. Na mindegy is, egyszer majd talán azt mondom igazuk volt, de most nem értem őket. Persze ettől még nem fogok kevesebb időt tölteni Gergővel :).
Amikor járni kezdtünk Karcsival, azt hittem, hog valójában szerelmes vagyok belé, de rá kellett jönnöm, hogy a szerelem az, amit Gergő iránt érzek. Megjött reni, úgyhogy majd holnap folytatom. Jó éjt!!
Annyira fáradt vagyok már, egy vizsga van hátra, de annyira dekoncentrált és labilis vagyok, hogy az hihetetlen. Albink sincsen még, Gergőnek sincsen. Mennyire jó lett volna együtt, hárman, Évi, Ő meg én. Na mindegy is, egyszer majd talán azt mondom igazuk volt, de most nem értem őket. Persze ettől még nem fogok kevesebb időt tölteni Gergővel :).
Amikor járni kezdtünk Karcsival, azt hittem, hog valójában szerelmes vagyok belé, de rá kellett jönnöm, hogy a szerelem az, amit Gergő iránt érzek. Megjött reni, úgyhogy majd holnap folytatom. Jó éjt!!
