Különösek az álmok, talán kihatással van arra, hogy mit álmodunk az, hogy mi történt velünk napközben. Nem tudom, de mostanában nagyon érdekes álmaim vannak, és sokszor álmodom Vele is. Ma azt álmodtam, hogy kibékültünk, és megint én kértem bocsánatot...mindig én. Na mindegy, hagyjuk ezt most, de az az igazság, úgy látszik nem nagyon hagy nyugodni ez a dolog, ami történt. Olyan egyszerű lenne ha mondjuk olvasná a blogot, és megtudná belőle, amit mondanék, mert amikor oda kerülök, hogy beszéljek, akkor leblokkolok, és nem megy. Mi legyen? Fogalmam sincsen, csak azt tudom, hogy nem maradhat örökre így, hogy nem beszélünk, mert ez nem jó. Legalább azt mondhatnánk egymás szemébe, hogy nem akarunk többet beszélni, de én beszélnék, csak ezek után nem tudom, nem merek. Pedig kéne, mert bár mondják az idő mindent megold, de talán jobban el is távolít, és lehet hogy később nem fog menni. De most képtelen vagyok rá, hogy felhívjam, írni meg olyan szánalmas...Ó fakk, hát miért lett ez? Olyan hülyék vagyunk, iagaza van, nekem csak teázni kellett volna elhívni, de nem ment, haragudtam, de nem mondtam, ami hülye húzás volt. ááááááááááááááááá, és most nem tudom mi legyen. Miért ilyen baromi nehéz az élet????? Ha valaki tudja a választ örömmel veszem ha tájékoztat róla....
Ennyit rólam, megint nagyon kéne valamit tenni, de nem megy, mit csináljak ha nem megy?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????
Egy hatalmas kérdőjel van az agyam helyén és nem tudok tőle gondolkodni. Ezt megszívtam.
